Termálfürdő FC Tiszaújváros

14 év és 342 bajnoki mérkőzést követően a DEAC csapata ellen most szombaton 10.30-tól búcsúzik Fodor Péter „FOCI” a félprofi labdarúgástól, mely alkalomból készítettünk vele egy rövid interjút.

Találkozó 10 órakor!

Köszönünk mindent FOCI!

Mit jelent számodra a labdarúgás?

A labdarúgás az életem meghatározó része. Nagyon sokat köszönhetek neki. Rengeteg embert, barátot ismertem meg a foci által.

Hogyan értékeled a pályafutásodat, mik voltak a mérföldkövek?

Az első mérföldkő az volt, amikor a nevelőegyesületemtől a Diósgyőrtől Bőcsre igazoltam. Másfél év bőcsi szezon után kerültem Tiszaújvárosba, ez volt a legmeghatározóbb, álmomban se gondoltam volna, hogy 14 évet fogok itt tölteni, de egy pillanatig se bánom, hogy így alakult.

Melyik három-három mérkőzés jut eszedbe élményként és kudarcként?

Nagyon sok jó mérkőzést tudnék felsorolni, nagyon sok és szép győzelmet arattunk. Ami nagyon közel áll a szívemhez az egy felsőtárkányi bajnoki mérkőzés, ahol nyertünk 2-1-re és az első gólt én fejeltem, a győztes találatot pedig a nagyon jó barátom Katona Bence bombája döntötte el. Kellemes emlék a Haladás és a Paks legyőzése a Magyar kupában, illetve játszhattam a legjobb 8 között az Újpest ellen a Szusza Ferenc stadionban, és a Honvéd elleni kupa mérkőzés is ide sorolható. Kudarcként az NB3-ból való kiesést említeném jó pár éve, amikor hazai meccsen döntetlent játszottunk a Maglód ellen és a másik mérkőzés eredménye sem alakult jól számunkra.

Kik voltak a legjobb játékosok, akikkel együtt játszottál?

Nagyon sok jó játékossal játszottam Tiszaújvárosban, rengeteg nevet tudnék felsorolni. Remélem elég, ha 3 nevet említek, s a többiek nem haragszanak meg rám ????, de tudják kik azok akikkel még imádtam itt focizni. A legjobbak voltak Kovács Peti a tiszaújvárosi legenda, Molnár Gabi, aki most a DVTK játékosa és Martis Feri, aki belső védőként a legnagyobb tanár volt.

Ki volt az, akit ellenfélként nem szívesen tartottál távol a góllövéstől?

Katona Bence! Mai napig napi kapcsolatban és nagyon jó barátságban vagyunk. Sok meccset játszottunk már egymás ellen amikor a Putnok színeiben focizott. Keményen gyűrtük egymást mindig, a pályán sosem volt barátság. Sokszor kibabrált velünk, szinte minden meccsen gólt lőtt ellenünk. Alig vártam, hogy legyőzzük őket és meccs végén ő gratulálhasson nekem. Nagyon nehéz volt ellene játszani. Erős, jó felépítésű srác, aki nagyon érzi a kaput. Szerintem az NB3 egyik legjobb csatára és magasabb osztályban lenne a helye.

Kik voltak a legjobb edzők, akikkel együtt dolgoztál?

Nem szeretnék kiemelni senkit, mindenki más személyiség és más karakter volt. Ki ebben, ki abban volt jobb. Ahány ember annyiféleképpen látja a focit. De volt szerencsém Détári Lajossal és Kiprich Józseffel is együtt dolgozni. Edzőim voltak: Benczés Miklós, Sárréti Géza, Fodor Géza, Huszák Géza, Gálhidi György, Tóth László, Orlóczki Tibor, Koleszár György, Bocsi Zoltán, Gulyás Csaba, Farkas Béla, Antal István és Gerliczki Máté.

Mit tartasz a legnagyobb elért sikerednek?

NB3-as csapatként a Magyar Kupa sorozatba bejutottunk a legjobb 8 közé, ahol az Újpest ellen búcsúztunk.

342 bajnoki mérkőzés, 20 gól - mi jut eszedbe erről?

Az, hogy nagyon kevés gólt rúgtam. De aki ismer és tudja milyen vagyok, annak nem kell bemutatni, hogy nem a góllövés volt az erősségem. Én inkább a zongoracipelők közé sorolnám magam. Nagyon büszke vagyok erre a 342 bajnoki mérkőzésre!

Maradt hiányérzeted?

Őszintén? Igen! Akkor lennék elégedett, ha a legmagasabb szinten megragadtam volna. Így sem panaszkodom, mert a kedvenc csapatomban a DVTK-ban pályára léphettem egy NB I-es mérkőzésen rengeteg ember előtt, s játszottam NB II-ben a Bőcs csapatában is.

Hogyan tovább?

Az élet nem áll meg, megy tovább. Egy új fejezet kezdődik az életemben. Focizni egy megyei csapatban fogok, de nem szakadok el a tiszaújvárosi focitól és a csapattól sem. Technikai vezetőként a csapat mellett maradok, és amiben csak tudom segítem majd a Clubot és a fiúkat is. Nagyon büszke vagyok rá, hogy évekig viselhettem a csapatkapitányi karszalagot. Szeretném megköszönni mindenkinek, aki ebben a 14 lejátszott évemben valamilyen szerepet játszott, segített, biztatott. Volt csapattársaknak, edzőknek, vezetőknek, szurkolóknak, de legfőképpen a családomnak!

Hajrá Foci! Hajrá Újváros!